Morskie Oko és Czarny Staw (1580m)

2015. augusztus 20.

Sokan vitatják, hogy jó dolog-e a lovaskocsikkal hatalmas turistatömeget felvinni a hegyekbe. Családosként azt mondom, hogy szerintem tök jó.

A határtól csak néhány kilóméterre van a parkoló (autóknak és lovaskocsinak egyaránt), így Zdiarból percek alatt átértünk. Először a Nemzeti Park belépőjét kellett kifizetni, aztán a lovaskocsis utazás árát. A lovaskocsi drága, így nagyon sokan sétálnak. Tekintettel arra, hogy sok túrázót láttunk többször, azt kell mondanom, hogy lovaskocsival nem sokkal gyorsabb, mint gyalog, viszont kevésbé fárasztó. A felső állomástól még azért kell egy kicsit sétálni a Halastóig (Morskie Oko). A legtöbb turista idáig jut, de innen már akár kisgyerekkel is vállalható távolságra van a Fekete-tó (tengerszint felett 1580m). Igen, ez az a dal, amit mindenki tanult gyerekkorában. Régen a Fekete-tó volt a Lengyel-Magyar határ.

Több menyasszonyt láttunk a tavaknál túrázni. Érhető, mert a táj csodás, tehát fotózáshoz ideális helyszín, de azért azokban a hatalmas ruhákban felsétálni nem kis teljesítmény.

A Halastó (Morskie Oko) a Tátra egyik legismertebb tava, amelyhez egy monda is kapcsolódik. A legenda szerint a tó fenekén egy hatalmas sárkány lakott, aki időnként feljött a víz felszínére, hogy elragadjon egy-egy áldozatot. A helyiek hosszú ideig rettegésben éltek, míg végül egy bátor lovag úgy döntött, hogy megküzd a sárkánnyal. Hatalmas harc kezdődött, amelynek során a lovag végül legyőzte a sárkányt, de ő maga is belehalt a sérüléseibe. A tó azóta is békés maradt, de a helyiek szerint még ma is hallani lehet a sárkány dübörgését a mélyben.