Keila-Joa

Szerkesztés - 2017-08-05 07:51:03 - Címkék: Séták, vízesés, Észtország, tenger
Nehézség:
Látvány:
Élmény:

2017. augusztus 5.

A Keila Juga vízesés szép volt, de nagynak csak helyi viszonylatban mondanám, Szlovákiában az ilyet ki sem tábláznák. Viszont onnan már egész közel volt a tenger, amit természetesen nem hagytunk ki. A parttól 10 méterre jártunk, amikor jött egy nyári zápor.
Szóval fürdőgatya helyett esőkabátot vettünk, de mondjuk a fürdőgatya hülyén mutatott volna a pulcsival, amit meg ugye nem akartunk levenni, mert fáztunk. Hédi gyűjtött köveket, Tas gátat épített, majd jött egy nagyobb eső és mindent eldobva elmentünk ebédelni.

Petrezselyem helyett itt mindenre friss kaprot szórnak. A kenyér köménymagos volt, a ketchup helyett asztalra kerülő mustárszerűség pedig olyan volt, mint amikor a legerősebb tormát valaki wasabival lágyítja. Az észt limonádé vaniliás, szénsavas és édes. Sokkal jobb, mint a sós ásványvizek. (nem sós vizet eddig csak külföldit találtunk) A palacsintát háromszög alakúra hajtják, de a tölteléket nem bele, hanem rá teszik.

A gyerekek szeretnek kérdezni. Tas mai legjobb kérdése: A balkezeseknek a balszerencse jó? Nemsokkal később Hédi tette fel a nap kérdését (miután pedagógiai jelleggel azt találtam mondani, hogy itt még a marha is a heréjén csúszna, annyira csúszik a nedves gyökér): Apa, nekem hol van a herém?