Nógrád vára

A nógrádi vár Magyarország legrégibb szabálytalan alaprajzú, belső tornyos kővára. Az Ipoly folyó által félkörívbe fogott Börzsöny belsejében megbújó Nógrád község névadó vára, amely a környező vidékből hatvan méterre kimagasodó, nagy területű fennsíkot koronázza.

Nógrád vára egy festői rom, amely Magyarország északi részén, Nógrád megyében található. A várat stratégiai jelentősége miatt emelték a Cserhát-hegység egyik magaslón, ahonnan remek kilátás nyílik a környező tájra. A várat a 13. században kezdték el építeni, és az idők során több bővítésen is átesett. Eredetileg a török elleni védelemre szolgált, és fontos szerepet töltött be a középkori Magyarország határvédelmi rendszerében.
A vár reneszánsz stílusban épült újjá a 15. században, de a 16. században a törökök megszállták, és rövid időre a török birodalom része lett. Később a kuruc-labanc ellentét is érintette a várat, amely a kuruc szabadságharcok alatt menedékhelyül szolgált, de az 1700-as évek elején visszakerült a Habsburgok uralma alá.
A 18. század végén a vár feleslegessé vált, és az elhagyatottság miatt romlásnak indult. Mára csak a falak és tornyok maradványai állnak, de a romok még mindig lenyűgöző látványt nyújtanak. A Nógrád vára a magyar történelem izgalmas korszakait idézi, és népszerű turisztikai célpont azok számára, akik szeretik a történelmi emlékeket és a természetes szépségeket.