Téry menedékház

2004. július 12.

Ótátrafüreden a villamosmegállóban oda jött hozzánk egy fickó és mondta, hogy tud olcsón szállást. Buszra szálltunk vele és elmentünk a szomszéd Nova Lesnába, ahol tényleg várt ránk egy ház. Nem mondom, hogy a legszebb szállás, amit valaha láttam, de az egyik legemlékezetesebb néhány napot töltöttük ott.
Egy cigány család nagy házának legfelső szintjét kaptuk meg. A család a szlovákon kívül semmilyen nyelvet nem beszélt, így erősen ösztönözve voltunk arra, hogy nyelvet tanuljunk. Krava, mileko, listok, stb. Az utolsó este már azt is tudtuk, hogy Milánnak, a családfőnek kivették a vesekövét és még egy lagzis videót is levetítettek nekünk.
Ja és egyébként túrázni is jártunk. A bejegyzés a Téry menedékház címet kapta, mert talán az volt a legkomolyabb túránk. Jó sok szinttel, egészen fel a hó határig. Vissza is fordultunk a ház felett néhány száz méterrel. Később kiderült, hogy ez volt a helyes döntés, mert hallottuk a villamosmegállóban, mert pár bátor tovább haladót menteni kellett. Azóta is szeretek visszafordulni, jobb a békesség.