Ysperklamm

2017. augusztus 25. Obelix nagy köveket hajigált egy völgybe, majd jöttek a mohamanyik és a szürke köveket bevonták szép zöld mohával. Így keletkezett az Ysper-szurdok, legalábbis a gyerekek elmélete szerint. Abban már nem volt teljes egyetértés, hogy a víz hogyan került az erdőbe. Vagy Obelix ásott egy forrást, vagy a koboldok varázsolták. Mindenesetre a végeredmény csodálatos lett és hála a korán kelő gyerekeinknek, már nyitás előtt a szurdok bejáratánál voltunk. A jegyárus bácsi még nem volt ott, de gondoltak az aludni nem szeretőkre és egy automata adott nekünk pár Euróért kapunyitó vonalkódokat. Amikor elindultunk csak mi voltunk a szurdokban. A patak még kicsit álmosan csobogott, de a gyerekek olyan vidáman csipogtak, hogy az egész erdő felébredt tőle és a legszebb arcát mutatta. Sűrű fenyvesbe beszűrődő napsugarak, hatalmas mohás kövek, vízesések, tarka virágok, igazán idilli volt. Aztán felébredtek a turisták és ellepték az erdőt, de szerencsére mi addigra már lefelé tartottunk.