Sassnitz - Trelleborg komp

Szerencsére 5.20-kor már rég világos volt, így viszonylag könnyen sikerült felkelni. Ébredésnek nem nevezném, de az alapvető funkciók, mint cipő felhúzása és autóvezetés már megvoltak. A kikötőnél egy egész érdekes határ van, néhány sáv Dániába visz, néhány Svédországba és volt pár egyéb sáv is, azokat nem akarom tudni hová vezetnek. Trelleborgot választottam, mert anyunak megígértem, hogy beszámolok a svéd IKEA húsgombócáról.
A határőrnek megmutattam a személyiket, a boarding passt már nem akarta látni, elég volt bemondani, hogy van olyanom. A kompon se kérte senki. Olyan, mintha becsületkassza lenne. Mi egy gyors kompot választottunk, ami 2.5 óra alatt átér. A rendes kompnak 6 óra kell. Azt mondjuk nem tudom, hogy a rendes komp is ennyire dőlöngél-e. Ezen potyognak rendesen a poharak és egyebek. Egy órája vagyunk úton, egyre kevésbé vicces, hogy hányózacskók vannak mindenfelé. Tartok tőle, hogy néhány hamarosan használatba kerül. Az utasok egy része már nézegeti, a másik részük még reggelizik. A pincér csaj elindult körbe és hányózacskót oszt. Ebből arra következtetek, hogy a hullámok nem lesznek kisebbek. Ez a hintázás valahol az apróbetűs részben lehetett. A család ráfeküdt az asztalra pakolt Spuckbeutelekre és alszanak. Én inkább kimegyek, most elállt az eső. A járás nem egyszerű, mintha irgalmatlanul berúgtam volna. Kapaszkodok a korlátba, oszlopba, falba, mindenbe. Kijutok. Brutálisan fúj a szél, de legalább felfrissít. Hosszas küzdéssel beszorítom magam a korlát és a fal közé, így tudok pár fotót csinálni. A fotókon persze az egészből semmi se látszik, víz kicsi hullámokkal. Senki se fogja elhinni, hogy hősi fotók ezek.
Bármerre nézek, mindenhol csak víz van. Esetleg hajó és szélerőmű, de szárazföld sehol. A német térerő meglepően sokáig elér. Utána gyakorlatilag rögtön jön az sms: üdvözöljük Svédországban. Érdekes, elvileg megérkeztünk az ikea hazájába, de itt csak víz van.
A wc-ben udvarias távolságot tartunk egymástól. Sose lehet tudni, hogy hirtelen ki folytatja a pisilést a szomszéd piszoárban. Van kapaszkodó, de nem sokat segít. Belép egy hányózacskós kislány az apukájával. Én inkább kimegy hátra a levegőre. A vízpára segít. Német nyugdíjasokat fotózok, beszélgetünk. Tulajdonképpen táncolunk is, de azt csak azért, hogy ne essünk el.